nukucuki

Padlizsán kell hozzá, kettő. És innentől fogva mindenből hat. Hat gerezd fokhagyma, hat teáskanál szójaszósz, hat teáskanál borecet, hat teáskanál porcukor. Gyorsan készül, gyorsan fogy. Meglepő. Finom. (Ez egy padlizsán kétszer fotózva.) A padlizsánokat megmosom, a szárukat levágom, és héjastul felkockázom (kb. 3×3 cm). Nagyobb serpenyőbe olívaolajat öntök, rá a padlizsánokat, keverem-kavarom, míg kissé megpuhul,… Tovább »

Ugyanúgy készül mint a nukucuki eperlekvár (és minden nukucuki lekvár) – vagyis cukor és mindennemű édesítő nélkül. A gyümölcsben lévő cukor tartósítja, ha elég sokáig kevergetem, besűrűsödik, kényelmesebbek nyakon boríthatják egy zacskó dzsemfixszel – így lényegesen lecsökken a kavargatási idő. A sárgabarackokat megmosom, kimagozom, kicsit összevágom, lábosba dobálom, turmixolom. Egy vaníliarudat kikapargatok, a rudat félbe… Tovább »

A kovászos uborkához nap kell. Vagyis nyár. A nyárhoz pedig uborka. Ennyire egyszerű.  Egy kupac szabadföldi, dundi uborkát megmosok, mindkét végét levágom, a felszínén hosszanti bemetszéseket ejtek. Szépen belerakosgatom őket egy jó nagy dunsztos üvegbe, egy nagy gerezd fokhagymát (nem szabad sokkal többet, mert kesernyés lesz) félbe vágva közéjük teszek egy csomag felmagzott kapor kíséretében…. Tovább »

A sógoromtól tanultam. Ezévben úgy emlékszik rá, hogy a hagymát is pirítani kell. Szerintem tavaly nem kellett. Így kompromisszummal készült: fele hagyma pirítva, fele nyersen. Meg kell főzni héjában öt krumplit. Aztán megpucolva kockára vágni. Közben apró kockára vágott szalonnát/sonkát kell egy fej kockára vágott vöröshagymával megpirítani. Mikor minden kihűlt, egy tálba teszem, egy kis… Tovább »

A csirkemuffin meglehetősen ronda szó, de jobb nem jut eszembe. Az úgy volt, hogy aszalt paradicsomos, sajtos csirkemell-roládot csináltam, de kissé túlzásba vittem a nyers matériát. Nem nagy fantáziával a maradékot szilikonos muffinformákba kanalaztam, a tetejükre fél-fél baconszeletet tettem kicsit meghajlítva, hogy mégis kinézzen valahogy. A trutymó egyik feléhez – mivel éppen kéznél volt –… Tovább »

Évek óta cukor és más édesítő nélkül főzöm be a gyümölcslekvárokat (kivéve a citrusféléket). Ha elég sokáig keverem, besűrűsödik, s ebben a koncentrációban a benne levő gyümölcscukor elegendő a tartósításhoz. Így sokkal jobban érzékelhető a gyümölcs valódi íze (bár az édesszájúak időnként húzzák miatta a szájukat).  Az epret megmosom, negyedekre vágom, beleteszem egy fazékba és… Tovább »

Azt, hogy tavasz van – városi nőszemélyként – leginkább a piacon veszem észre. Például, hogy van friss zöldborsó (meg retek, meg újhagyma, meg… de ezek a jelen zöldborsóleves szempontjából irreleváns információk), és akkor ha már van, akkor addig kell keresgélni, amíg új sárgarépát és új fehérrépát nem találunk hozzá. Mert ha borsó és tavasz, akkor… Tovább »

Nehezen behatárolható eleség: egyszerre lehet könnyű vacsora (sosem gondoltam, hogy valaha is használni fogom ezt a szókapcsolatot), funkcionálhat köretként, és lehet csak úgy csipegetni minden különlegesebb napszak vagy funkció nélkül. Egyébként ez az az étel, aminek az elkészítése iránt a legtöbb férfi ismerősöm kiemelkedő érdeklődést mutat. Sokáig azt hittem, a lenyűgöző főzőtudományom ejti ámulatba őket…. Tovább »

A borscsot akkor is meg szoktam kívánni, amikor nincsenek hosszú, hideg, téli esték, ebből fakadóan nincs kedvem hosszan céklát sütőben sütögetni, sem csülköt sokáig főzögetni. Ilyenkor egy kicsit csalok, a lusta (más szempontból tekintve gyors) változatot készítem. Attól lusta, hogy nem sütöm alufóliában ezer évig a céklát a sütőben, és nem csülköt használok. . A… Tovább »

Leveles tésztából akkor négyzeteket vágsz (vagy téglalap, az igazán menők körformával, a kreatívok paralelogrammával is próbálkozhatnak), hogy ráférjen a camembert (mivel megsütöd, nem kell csúcsminőséget vásárolni) és még maradjon is a szélén annyi, hogy összehajtogathasd. (Célszerű olyan mélyhűtött leveles tésztát venni, ami lapokból áll vagy egy nagy lap van feltekerve, mert így megspórolható a nyújtás,… Tovább »