Valahogy nincsen karácsonyi kedvem. És ha nincsen kedvem (meg ha van, akkor is), valamit motozok a konyhában. A végeredmény kedvtől függően a kishíján ehetetlen és a “meglehetős” széles spektrumán bárhol elhelyezkedhet. Ez a mézeskalács jó lett. Bár a kardamom, marcipán, rózsabors kombóval nem lehet melléfogni.
Nagyon egyszerű, gyors és nem kell pihentetni. Ezen kívül bögrével mérhető (2.5 dl). Rafináltságát a benne lévő sokféle fűszer és a marcipán adja. Emiatt megbocsátható, hogy némiképp rusztikus a felülete.
3 bögre fehér liszt, 1 bögre teljes kiőrlésű liszt (elfogyott a fehérlisztem 🙂), 1/2 bögre porcukor, 3/4 bögre méz, 15 dkg olvasztott margarin, 2 kisebb tojás, 1,5 teáskanál szódabikarbóna, 2 zacskó vaníliáscukor, 1/2 zacskó mézeskalács fűszerkeverék, őrölt kardamom, őrölt gyömbér, reszelt citromhéj, 1 arasznyi marcipán apróra vágva. Nem kell szemérmeskedni a fűszerekkel, csak bátran és buján.
A száraz összetevőket elegyítem, aztán beleteszem a nedves alapanyagokat, összegyúrom. Pihentetés nélkül kb. 1/2 cm vastagra kinyújtom, formával kiszúrom. A mézeskalácsokat megkenem tojásfehérjével, rózsaborsot, mindenféle magvakat szórok rá (ehhez nem igazán illik a habosbabos cukormázas díszítés, mert nagyon izgalmas, intenzív íze van). Célszerű egy kicsit belenyomkodni őket, hogy ne potyogjanak le. A rózsabors elsőre lehet, kissé meglepő, de pompásan passzol a többi alkatrészhez.
Előmelegített sütőben kb. 7-9 percig sütöm. (7 percnél rákukkantok. Nem kell, hogy nagyon megsüljön.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: