Idén az eperlekvár pikantériáját nem a nukucukisága adta. Mindegyikbe került cukor vagy aféle. Mivel a lekvárfőzés alapvetően játék, a receptek ötleteket tartalmaznak – mértékegységeket nem. Ki-ki saját ízlése szerint csinálja, és tessék közben kóstolgatni (de nem ám a nyálas kanállal visszanyúlni a lekvárba, mert a nyálban lévő erjesztő baktériumok könnyen keresztülhúzzák a számításainkat).
Előre megfontolt szándékkal, teljes meggondolatlanságból 10 kiló epret vettem. Ez némiképp soknak tűnik. Az is. De legalább többet lehet elajándékozni. Hogy ne unjuk el magunkat: kísérleteztünk. Minden lekvár alapja értelemszerűen a megtisztított, összevagdalt eper. Ezt még a lábosban kézzel kicsit összenyomkodjuk – csupàn az öröm kedvéért. Turmixolni is lehetne, de így izgalmasabb a végeredmény. Hogy kicsit gyorsítsuk a folyamatot, egy kivételével dzsemfixet használtunk.(Én itt sem tartom az arányokat. Jóval kevesebb zselésítővel és cukorral is működik a lekvár. Sőt!)
1. Hagyományos eperlekvár kis cukorral, sok vaníliával: ebben a lekvárban van a legtöbb cukor (kóstolgatva titráltuk), de amennyit gondolnál, mindenképpen a felével indítsd. Megmarad a gyümölcsíz. Jó sok vaníliaőrleményt (vagy vaníliaaromát, vaníliarudat, pasztát, kinek mi van otthon) szórunk bele. Zselésítővel előírásszerűen megfőzzük, s mivel a vanília túlzottan selymessé teszi az ízét, pár csepp citromot csavarunk bele. Nem kell megijedni a habtól: ha türelmesen keverjük, eltűnik.
2. Rózsaborsos eperlekvár: az ötlet rózsaborsrajongó főzőtársamtól származik. Hogy eperbe meg miért ne rakhatnánk rózsaborsot? Tényleg, miért ne. Szintén kevés cukor (csak hogy kontrasztosabbá tegye a rózsabors ízét) és jó sok durvára tört rózsabors és pár csepp citrom kell bele. Brutálisan finom.
3. Eper agavesziruppal: ebben az eperlekvárban nincs zselésítő. Cukor se, helyette agaveszirup. Ami másfélszer édesebb a cukornál, úgyhogy csak óvatosan vele! Ám az íze kissé füstös, mint a törökméznek. A végeredmény egyszerre otthonos és különleges. Vanília ebbe is kell. Miként mindenbe. Majdnem mindenbe. Ezt a lekvárt sokáig főzzük, míg kellően viszkózussá nem válik (vagyis lassan cseppen a kanálról). Legegyszerűbb úgy ellenőrizni, ha kiveszünk néha egy keveset egy csészébe, és lehűtjük. Legálisan kóstolgatni is így a legegyszerűbb.
4. Balzsamecetes, mentás eperlekvár: sok-sok balzsamecet, egy marék összetépkedett mentalevél, némi cukor kell hozzá. És dzsemfix. Nagyon ütős és nagyon szerethető a végeredmény.
Kommentek