A némiképp béna cím valójában a konyhatündérem által javasolt “vasgyúrók reggelije” helyett keletkezett. Informatív, fantáziátlan, nevezzük munkacímnek, és innentől akár vasgyúrók reggelije címen is futhatna. Ha nem ebéd lenne vagy inkább vacsora.
Jó kövér krumplik héját megsikálom, villával kicsit megszurkodom, mindegyiket olivaolajjal körbesimogatom, ráreszelintek egy kis tengeri sót, 
és tepsibe téve egy órán át sütöm őket. Miután megsültek, a hosszában felvágom őket (jó mélyre, de vigyázva, hogy ne vágjam ketté teljesen a krumplikat), a belsejüket tessék-lássék kanállal kikaparom. A kikapart főtt krumplidarabokat villával összenyomkodom, sózom, borsozom, beleütök egy tojást (hat-nyolc krumplihoz elég), három-négy evőkanál tejfölt, kb. tíz dkg reszelt sajtot, fél marék összenyomkorászott gorgonzolát, piciny morzsolt kakukkfüvet. A masszához hozzádobok egy arasz karikára vágott kolbászt, egy fej apróra vágott vöröshagymát és 10 dkg apróra vágott bacont. Jól összekeverem, visszagyömöszölöm a krumplik üregébe, a tetejét megszórom reszelt sajttal, és kb. 15 percre visszadugom a sütőbe.
Salátával kell enni. Vagy magában. Ha néhány bacont külön megpiritunk a tetejére, még szebb lesz. Bár alapvetésben sem csúnya. Ám meglehetősen jó.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: