A borscsot akkor is meg szoktam kívánni, amikor nincsenek hosszú, hideg, téli esték, ebből fakadóan nincs kedvem hosszan céklát sütőben sütögetni, sem csülköt sokáig főzögetni. Ilyenkor egy kicsit csalok, a lusta (más szempontból tekintve gyors) változatot készítem.
Attól lusta, hogy nem sütöm alufóliában ezer évig a céklát a sütőben, és nem csülköt használok. .
A vöröshagymát kockára vágva olajon megdinszteled némi kockára vágott sonkával (vegák kihagyják). Beledobálsz: egy kockára vágott krumplit, kettő sárgarépát karikázva, három gerezd apróra vágott fokhagymát (kevergeted, pirítgatod, víz nem kell bele ezidáig) egy kis fej kockázott zellert, pár szem karikára vágott savanyú uborkát és amit még gondolsz. Előfőzött, vákuumozott céklát apró téglatestekre vágsz (a lényeg, hogy ne kocka legyen, hanem hasáb inkább), azt is beleszórod. (Az előfőzött céklákat általában négyesével csomagolják, ehhez az adaghoz egy csomag kell.)
Felöntöd vízzel, az uborka levéből is egy kicsit, só, bors, ha kedved van, ételízesítőt is (lehet kapni sómentes, ízfokozó nélkülieket). Főzöd, főzöd, beleraksz egy csomó apróra vágott friss kaprot vagy kaporőrleményből két teáskanálnyit netán morzsolt kaprot. Kapor legyen, ez a lényeg. Mikor már jól megfőtt, raksz bele citromlevet (ki milyen savanyúan szereti) és egy fél üvegnyi paradicsomlevet. Ezzel is főzöd kicsit. Ha akarod, a végén tejföl mindenki tányérjába vagy egy kis tejszín, valami tejtermék (ne juhsajt legyen). Készen van.
Szeretném a figyelmet felhívni a képen látható sáros sárgarépákra. Sáros sárgarépát beszerezni nem egyszerű.
Hmmm, nagyon jól hangzik! Ezt is ki kell próbálni!