Céklakrémleves

Ezt a levest nemcsak az íze, de a színe miatt is érdemes készíteni. Egyszerre elegáns és vicces, kevés energiabefektetéssel lehet sikert aratni vele.

Két nagy, kövér céklát megmosok, végüket levágom, egyenként alufóliába göngyölöm, és közepes lángon a sütőben egy-másfél óráig sütögetem. (Megoszlanak a vélemények, hogy kell-e fóliába csomagolni. Bár ökológiailag kevésbé korrekt, én a fóliára szavazok.) Ha elkészült, kicsomagolom, meghámozom, apró kockákra vágom.

Egy lilahagymát apróra vágva kevés olajon megdinsztelek, beledobálom a kockára vágott céklát, felöntöm vízzel, bele egy kis ételízesítőt, sót, frissen őrölt borsot, egy evőkanál mézet, két-három csipet morzsolt bazsalikomot (ha van friss, akkor azt apróra vágva), fél citrom levét kifacsarva. (Ha nagyon édes, lehet háromnegyed citromnyi lé is.) Mikor jól összeforrtak az ízek, botmixerrel homogenizálom, beleöntök egy kis kókusztejet, egyet rottyantok még rajta és kész. Pirított szeletelt mandula dukál a tetejére. (Serpenyőben szárazon, folyamatosan rázogatva megpirítom a pucolt, szeletelt mandulát míg karamellszínű nem lesz. Vigyázat, gyorsan odaég!)

Piros körömlakkal az igazi!

Címkék:
Tovább a blogra »